Istennel nehéz időkön át…

Gondolatok az egyházi év üzenetéhez

Hónapok óta nehéz időket élünk, napról-napra tele kihívásokkal, megpróbáltatásokkal. Így van ez az új egyházi évben is, amely advent 1. vasárnapján vette kezdetét. Új sorozatunkban, amelynek címe „Istennel nehéz időkön át… - Gondolatok az egyházi év üzenetéhez“, Wagner Szilárd lelkész hétről-hétre rövid szövegekkel és egy-egy képpel kísér el bennünket adventtől az egyházi év végéig. Örülünk, ha a gondolatok továbbgondolásra késztetnek, elgondolkodtatnak és érzékeltetik velünk Isten jelenlétét az életünkben. Olvasásukhoz sok örömet kívánunk!

 Húsvét utáni 1. hét

Új élet

1Péter 1,3.

„Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre.“

A húsvét körüli napokban többször elhangzott, hogy megemlékezünk Jézus Krisztus életének egy-egy eseményéről, például a bevonulásról Jeruzsálembe, az utolsó vacsoráról, a nagypénteken történtekről és a feltámadásról. Az alaphozzáállás az volt, hogy Jézussal történt valami, amit mi szemlélünk…

Egy héttel az ünnep után lassan változik a perspektíva, és változnia is kell. Most már inkább azt kezdjük megfigyelni, hogy mi történt velünk, miközben a húsvéti eseményekre emlékeztünk. A „fehérvasárnap“ kifejezés segít ebben, hiszen azokra emlékeztet, akik a korai egyházban húsvétkor részesültek a keresztség szentségében és egy héttel később levették az újjászületést jelképező fehér ruhát.

Péter apostol minden keresztényhez szól, amikor a hit ajándékával kapcsolatban újjászületésről beszél. Olyan új állapot ez tehát, amelyben a világhoz, az élethez való hozzáállásból a hitre jutás után szinte semmi sem marad vátozatlan, mégpedig pozitív értelemben. Egy Istennek hálás, boldog, mások iránt felelős élet ígérete rejlik a feltámadott Krisztus által megszerzett új életben. Ezért szól a dicséret és a hála szava: „Áldott az Isten…“ 

Wagner Szilárd