Istennel nehéz időkön át…

Gondolatok az egyházi év üzenetéhez

Hónapok óta nehéz időket élünk, napról-napra tele kihívásokkal, megpróbáltatásokkal. Így van ez az új egyházi évben is, amely advent 1. vasárnapján vette kezdetét. Új sorozatunkban, amelynek címe „Istennel nehéz időkön át… - Gondolatok az egyházi év üzenetéhez“, Wagner Szilárd lelkész hétről-hétre rövid szövegekkel és egy-egy képpel kísér el bennünket adventtől az egyházi év végéig. Örülünk, ha a gondolatok továbbgondolásra késztetnek, elgondolkodtatnak és érzékeltetik velünk Isten jelenlétét az életünkben. Olvasásukhoz sok örömet kívánunk!

 Szentháromság ünnepe

JÓKÍVÁNSÁG

2. Korinthusi levél 13,13.

„Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélek közössége legyen mindnyájatokkal!“

Akik gyakrabban megfordulnak istentiszteleten, azok kívülről tudják ezt a mondatot, hiszen szinte minden alkalommal elhangzik az igehirdetést bevezető köszöntésként. Ez a mondat azonban sokkal több mint a liturgia egy megszokott eleme. A bibliai hátteret nézve fontos tudni, hogy Pál apostol ezzel a kívánsággal zárja le második levelét az általa alapított Korinthusban élő gyülekezethez. Ebben az értelemben nem csupán jókívánságról van szó, hanem áldáskívánásról. Ez az áldás pedig akkor tapasztalható meg, ha a Szentháromság Isten jelenléte érezhetővé válik a közösség életében.

Éppen most azért is fontos számunkra ez a mondat, mert a Szentháromság ünnepének igéje is. Így azt is mondhatjuk, hogy keresztényekként azok közé tartozunk, akik az életük során már tapasztalták, illetve aktuálisan is megélik, hogy Isten Atyaként Fiúként és Szentlélekként valóban cselekedett és cselekszik is értünk és velünk. Talán ezért érezték szükségét elődeink annak, hogy a sok, Jézus élettörténetéhez konkrétan kötődő egyházi ünnep mellett egy olyan ünnepet is alkossanak, amelyen Isten egységéről és háromságáról, teremtő, megváltó és megszentelő munkájáról emlékezzünk meg.

Szentháromság ünnepe nem egy elméletet, hanem azt az összefoglaló tapasztalatot helyezi a középpontba, hogy Isten nemcsak hogy létező valóság, hanem értünk cselekvő, bennünket megtartó, megáldó és közösségbe hívó személy, akinek azért adunk hálát, mert megismertette magát velünk.

Wagner Szilárd