Istennel nehéz időkön át…

Gondolatok az egyházi év üzenetéhez

Hónapok óta nehéz időket élünk, napról-napra tele kihívásokkal, megpróbáltatásokkal. Így van ez az új egyházi évben is, amely advent 1. vasárnapján vette kezdetét. Új sorozatunkban, amelynek címe „Istennel nehéz időkön át… - Gondolatok az egyházi év üzenetéhez“, Wagner Szilárd lelkész hétről-hétre rövid szövegekkel és egy-egy képpel kísér el bennünket adventtől az egyházi év végéig. Örülünk, ha a gondolatok továbbgondolásra késztetnek, elgondolkodtatnak és érzékeltetik velünk Isten jelenlétét az életünkben. Olvasásukhoz sok örömet kívánunk!

 Szentháromság ünnepe utáni 15. vasárnap

Gondok nélkül élni?

1. Péter 5.7.

„Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok.”

Bizonyos keresztény körökben él az az elképzelés, sőt tanítás, hogy az Istenben való bizalom kizárja az aggodalmat. Hiszen milyen bizalom lenne az, amely nem jár együtt azzal a hittel, hogy Isten gondoskodik az emberről? A gondokat ezek szerint az teszi gondokká, hogy nem érezzük azokat az élet természetes részének, amelyekre Isten segítségével megszületik a megoldás is.

Nem könnyű ezt az összefüggést megérteni. Az viszont nem kétséges, hogy gondunk van elég. Ha a személyes életünkben nagyjából elfogadhatóan mennek is a dolgok, a világban körülnézve azonnal látjuk, hogy sok ember élete már csak a külső körülmények miatt sem ad okot elégedettségre. Azt sem tagadhatjuk már, hogy a háborús helyzet és a nemzetek közötti egyet nem értés mindennapjainkra is közvetlen hatást gyakorolnak.

Vannak, akik számára mindez bizonyíték Isten közömbösségére az embervilág iránt, mások egyenesen létezését vonják kétségbe. A Biblia Péter apostol levelében éppen erre a helyzetre vonatkozóan tesz fontos kijelentést. Isten éppen a nehézségek közepette mutatja meg az őt keresőknek igazi, irgalmas arcát, és a világ gondviselőjeként a hitben minden gondunk megoldására is elvezeti a benne bízókat. Pál apotol ezt így fogalmazza meg: „Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál“ (Római levél 8,28).

Wagner Szilárd